Direkt zum InhaltDirekt zur SucheDirekt zur Navigation
▼ Zielgruppen ▼

Humboldt-Universität zu Berlin - Sprach- und literaturwissenschaftliche Fakultät - Ungarische Literatur und Kultur

Herr Prof. Dr. Csongor Lőrincz

Visitenkarte | Vita | Projekte | Publikationen | mehr ...

Monographien

  • Zeugnisgaben der Literatur. Zeugenschaft und Fiktion als sprachliche Ereignisse. Bielefeld: transcript, 2016. 384 S.
  • Költői képek testamentumai. Budapest: Ráció, 2014. 264 S. [Testamente des lyrischen Bildes]
  • Az olvasás ismétlése. Materialitás és kultúrtechnikák az irodalmi szövegben. Budapest: Kijárat, 2011. 464 S. [Wiederholungen des Lesens. Materialität und Kulturtechnik im literarischen Text]
  • A költészet konstellációi. Adalékok a modern líra történetéhez és elméletéhez. Budapest: Ráció, 2007. 360 S. [Konstellationen der Dichtung. Beiträge zur Geschichte und Theorie der modernen Lyrik]
  • Ady-értelmezések. Mitverfasser: Péter H. Nagy, Gábor Palkó, Lajos Török. Pécs: Iskolakultúra Könyvek 15., 2002. 183 S. [Interpretationen zu Endre Ady. Mit den genannten Nebenverfassern]
  • A líra medialitása. Hang, szöveg és intertextualitás 20. századi lírai művekben. Budapest: Anonymus, 2002. 255 S. [Medialität der Lyrik. Stimme, Text und Intertextualität in lyrischen Werken des 20. Jahrhunderts]

 

Herausgebertätigkeit (Sammelband)

  • Csongor Lőrincz (Hg.): Wissen – Vermittlung – Moderne. Studien zu den ungarischen Geistes- und Kulturwissenschaften um 1900. Köln/Wien/Weimar: Böhlau, 2015. 394 S.
  • Tibor Bónus – Csongor Lőrincz – Péter Szirák (Hg.): A forradalom ígérete? Történelmi és nyelvi események kereszteződései. Budapest: Ráció, 2014. 556 S. [Das Versprechen der Revolution? Kreuzungen historischer und sprachlicher Ereignisse]
  • Zoltán Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz (Hg.): Signaturen des Geschehens. Ereignisse zwischen Öffentlichkeit und Latenz. Bielefeld: transcript, 2014. 500 S.
  • Csongor Lőrincz (Hg.): Zwischen Pygmalion und Gorgo. Die Gegenwart des Bildes in der Sprache. Berlin: Kadmos, 2013. 375 S.
  • Csongor Lőrincz (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: Transcript, 2011. 495 S.
  • Tibor Bónus - György Eisemann - Csongor Lőrincz - Péter Szirák (Hg.): A hermeneutika vonzásában. Tanulmányok a 60. éves Kulcsár Szabó Ernő tiszteletére. Budapest: Ráció, 2010. 711 S. [Hermeneutische Anziehungen. Beiträge zum 60. Geburtstag von E. Kulcsár Szabó]
  • Nina Herres - Csongor Lőrincz - Ralf Simon (Hg.): Das lyrische Bild. München: Fink, 2010. 383 S.
  • Ernő Kulcsár-Szabó - Csongor Lőrincz - Gábor Tamás Molnár (Hg.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 462 S.

 

Handbuchbeiträge

  • Ästhetisierung der Sprache - Klassische Moderne zwischen Metaphysik des Artistischen und Neusituierung des Subjekts (um 1895-1932). In: E. Kulcsár-Szabó (Hg.): Geschichte der ungarischen Literatur. Berlin/Boston: Walter de Gruyter, 2013. 292-380.
  • Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában (Kovács András Ferenc: J.A. szonettje). In: A magyar irodalom történetei. Bd. III. 838-852. [Spuren des Ästhetizismus in der postmodernen Lyrik]
  • Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában (Pilinszky János: Harmadnapon). In: A magyar irodalom történetei. Bd. III. 507-519. [Bild, Text und Entpersönlichung als Dekonstruktion transzendenter Kommunikation in der Lyrik]
  • A "szó" médiuma az esztétizmusban (Babits Mihály: Esti kérdés). In: A magyar irodalom történetei. Bd. III. (Geschichten der ungarischen Literatur. Hg. von M. Szegedy-Maszák). Budapest: Gondolat, 2007. 713-727. ["Wort" als Medium im Ästhetizismus]

 

Aufsätze

  • A ritmus némasága? (József Attila: Téli éjszaka). [Die Stummheit des Rhythmus?] Alföld 2017/4. 35-53.
  • A tanúságtétel passiója élet és halál között (Nádas Péter: Saját halál). [Die Passion der Zeugenschaft zwischen Leben und Tod] Tiszatáj 2017/4. 68-80.
  • Mértéktelen maradékok: tanúságtétel és irónia (Nádas Péter: Saját halál). [Maßlose Überreste: Zeugenschaft und Ironie (Péter Nádas: Der eigene Tod)] Alföld 2015/4. 79-96.

  • Tanúságadományok (a tanúságtétel esemény- és differenciaelméleti megközelítése). [Zeugnisgaben. Der ereignis- und differenztheoretische Ansatz der Zeugenschaft] Tiszatáj 2015/2. 47-63.

  • System, Form, Medium. Philosophische und ästhetische Konzeptualisierungen in den 1910er Jahren in Ungarn (Georg Lukács, Béla Zalai, Lajos Fülep). Ebd. 113-150.

  • Einleitung. In: Cs. Lőrincz (Hg.): Wissen – Vermittlung – Moderne. Studien zu den ungarischen Geistes- und Kulturwissenschaften um 1900. Köln/Wien/Weimar: Böhlau, 2016. 7-15.
  • Előszó. In: T. Bónus – Cs. Lőrincz – P. Szirák (Hg.): A forradalom ígérete? Történelmi és nyelvi események kereszteződései. Budapest: Ráció, 2014. 7-14. [Vorwort]
  • Az „emberi jogok forradalma“. Ebd. 135-164. [Die „Revolution der Menschenrechte“]
  • Einleitung (mit Zoltán Kulcsár-Szabó). In: Z. Kulcsár-Szabó – Cs. Lőrincz (Hg.): Signaturen des Geschehens. Ereignisse zwischen Öffentlichkeit und Latenz. Bielefeld: transcript, 2014. 9-20.
  • Die Latenz der Naturgeschichte (Sprache und Zeugenschaft in W.G. Sebalds Luftkrieg und Literatur). Ebd. 429-462.
  • Gesztus és gyászmunka a lírában (Jékely Zoltán). Irodalomtörténet 2014/2. 255-269. [Geste und Trauerarbeit in der Lyrik (Zoltán Jékely)]
  • Nyelvi próbatételek (A kísérlet etikája Kosztolányinál). Tiszatáj 2013/6. 81-102. [Sprachliche Heimsuchungen (Die Ethik des Versuchs bei Kosztolányi)]
  • Zwischen Pygmalion und Gorgo: Einleitung. In: Cs. Lőrincz (Hg.): Zwischen Pygmalion und Gorgo. Die Gegenwart des Bildes in der Sprache. Berlin: Kadmos, 2013. 7-26.
  • Das Zeugnis der lyrischen Bilder (Goethe: Mir schlug das Herz). Ebd. 177-202.
  • Provozierte Bilder. „Mutation” und Textualität bei Gottfried Benn. Ebd. 244-286.
  • Leere und Riss des Bildes. Zu Heideggers van Gogh-Deutung. Ebd. 157-173.
  • A világirodalom tanúi. Történelemkép és irodalomfogalom a két világháború között. In: G. Bednanics – Á. Hansági – G. Vaderna (Hg.): Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Budapest: Ráció, 2012. 131-167. [Die Zeugen der Weltliteratur. Geschichtsbild und Literaturbegriff zwischen den Weltkriegen]
  • A „belső szó” adomány és tanúság között (Gadamer nyelvelméletének nyomain). Alföld 2013/4. 32-56. Im Sammelband: I. M. Fehér – M. Nyírő – Cs. Olay (Hg.): Szót érteni egymással: hermeneutika, tudományok. Budapest: L’Harmattan, 2013. 285-321. [Das „innere Wort“ zwischen Gabe und Zeugenschaft (auf den Spuren von Gadamers Sprachtheorie)]
  • Spurenlesen als literarische Lektüre? (Indizienpoetik und Zeugenschaft bei Hölderlin). Plurale 9 (2013).
  • Példaszerűség – filológia és poetológia között (Hölderlin, Heidegger, Szondi). In: P. Kelemen – D. Kozák – E. Kulcsár Szabó – G.T. Molnár (Hg.): Filológia – nyilvánosság – történetiség. Bp., 2011. 279-328. Gekürzte Fassung in: Filológiai Közlöny 2012/1. 64-95. [Beispielhaftigkeit – zwischen Philosophie und Poetologie (Hölderlin, Heidegger, Szondi)]
  • Im Netz der Schwüre (Ereignis, Versprechen und Vertrag in Kleists Die Marquise von O…). In: Cs. Lőrincz (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 173-234. Gekürzte ungarische Fassung in Alföld 2012/8. 79-104, bzw. in: M. Dánél – P. Fodor – P. L. Varga (Hg.): Trauma, esemény és nyilvánosság. Budapest: Ráció, 2012.
  • Einleitung. In: Cs. Lőrincz (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 7-30.
  • Tanúságtétel, archívum, erőszak (Esterházy Péter: Javított kiadás). Alföld 2011/11, 80-97. Deutsch in: Th. Weitin – B. Wolf (Hg.): Die Gewalt der Archive. Konstanz: Konstanz University Press, 2012. 161-181. [Zeugnis, Archiv, Gewalt. Péter Esterházy: Verbesserte Ausgabe]
  • Hívás és megvonás között. „Költészet” és „gondolkodás” viszonyához Heideggernél. Alföld 2011/7, 41-56. Kötetben: M. Nyírő (Hg.): Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida. o.O., 2012. 109-129. Deutsch (gekürzte Fassung) in: B. Previšić (Hg.): Die Literatur der Literaturtheorie. Bern: Peter Lang, 2010. 145-158. [Zwischen Heißen und Entzug. Zum Verhältnis von „Dichtung“ und „Denken“ bei Heidegger]
  • A vendégség nyelve és ideje (Kleist: Eljegyzés St. Domingón). Alföld 2010/12, 60-86. Deutsch in: E. Fountoulakis – B. Previšić (Hg.): Der Gast als Fremder. Narrative Alterität in der Literatur. Bielefeld: transcript, 2011. 75-110. [Sprache und Zeit der Gastlichkeit. Kleist: Die Verlobung in St. Domingo]
  • Im Netz der Schwüre (Ereignis, Versprechen und Vertrag in Kleists Die Marquise von O…). In: Cs. Lőrincz (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 173-234. Gekürzte ungarische Fassung in Alföld 2012/8. 79-104, im Sammelband: M. Dánél – P. Fodor – P. L. Varga (Hg.): Trauma, esemény és nyilvánosság. Budapest: Ráció, 2012.
  • Einleitung. In: Cs. Lőrincz (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 7-30.
  • Instrumentalität und Referentialität in der Lyrik (Thomas Kling). Zeitschrift für Deutsche Philologie 2011/2, 261-283. Ungarisch (gekürzte Fassung) in: T. Bónus – Gy. Eisemann – Cs. Lőrincz – P. Szirák (Hg.): A hermeneutika vonzásában. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára. Budapest: Ráció, 2010. 292-306. Englisch (gekürzte Fassung) in: Aesthetics of the Tool. Special Issue of “Configurations” (ed. by J. Holland and S. Strätling), Vol. 18, Fall 2010, 327-344.
  • Vor und Nach: Chiasmen von Architektur und Dichtung, in: Berliner Beiträge zur Hungarologie 18 (2013). 25-62.
  • Haptopoetik: Bilder an der Grenze (Hölderlin: Hälfte des Lebens). In: N. Herres - Cs. Lőrincz - R. Simon (Hg.): Das lyrische Bild. München: Wilhelm Fink, 2009.
  • Modernitás és legitimitás, törvényerő és "rendkívüli állapot" a költészetben. Alföld 2009/4. 103-115. [Modernität und Legitimität, Gesetzeskraft und "Ausnahmezustand" in der Lyrik]
  • Önintézményesítés és poetológia összefüggése a Nyugat-líra két meghatározó vonulatában. Irodalomtörténet 2008/4. 516-538. [Selbstinstitutionalisierung und Poetologie in den beiden bestimmenden Richtungen der Nyugat-Lyrik]
  • Das Beben der textualisierten Bilder (Hölderlin: Heidelberg). Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2007. 91-114.
  • "A szép mint az emlékezés produktuma" (Fülep Lajos és a klón). In: T. Bónus- Z. Kulcsár-Szabó-A. Simon (Hg.): Az olvasás rejtekútjai. Műfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban. Budapest: Ráció, 2007. 117-153. ["Das Schöne als Produkt der Erinnerung" - Lajos Fülep und der Klon]
  • A „Sage” mint szövegfogalom Heideggernél („Költészet és gondolkodás”). Filológiai Közlöny. In: Kelemen P. – Kulcsár-Szabó Z. – Simon A. – Tverdota Gy. (Hg.): Filológia – interpretáció – médiatörténet. Budapest: Ráció, 2010. 702-764. ["Sage" als Textbegriff bei Heidegger ("Dichten und Denken")]
  • A lírai teremtés ígéretei ("A szó előjövetele" mint modern poetológiai elv). Parnasszus 2008/Sommer, 154-164. Auf Deutsch in: Neohelicon 35 (2008) 1. 171-186. [Die Versprechen der lyrischen Stiftung - "Das Hervorkommen des Wortes" als Prinzip moderner Poetologie bei George und Benn]
  • Szöveg, értelem, aláírás. Alföld 2007/4. 45-58. [Text, Sinn, Signatur]
  • Die Archäologie der literarischen Kommunikation und der Textbegriff bei Theodor Thienemann. In: Sz. Oláh-A. Simon-P. Szirák (Hg.): Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Budapest: Ráció, 2006. 67-91. Auf Deutsch in: E. Kulcsár Szabó-D. Oraic Tolic (Hg.): Kultur in Reflexion. Beiträge zur Geschichte der mitteleuropäischen Literaturwissenschaften. Wien: Braumüller, 2008. 129-156.
  • Ima, vers, performativitás. Alföld 2006/11. 44-71. Auf Deutsch in: A. Kliems - U. Raßloff - P. Zajac (Hg.): Intermedialität. Lyrik des 20. Jahrhunderts in Ost-Mittel-Europa III. Berlin: Frank&Timme;, 2007. 201-245. [Gedicht, Gebet, Performativität - über P. Celan und E. Kukorelly]
  • Név, aláírás és inskripció a lírában. Kalligram 2006/3-4. 142-150. [Name, Signatur und Inskription in der Lyrik]
  • Kulturalitás, technika, irodalom ("Dolog" és szöveg). Alföld 2005/10. 78-101. [Kulturalität, Technik, Literatur - "Ding" und Text]
  • Kultúrtechnikák és a dologiság jelentéstana (Irodalom és a korai kultúrtudományok: Rilke, Simmel, Cassirer). Filológiai Közlöny 2004/3-4. 187-207. [Kulturtechniken und Semantiken von Gegenständlichkeit - Literatur und die frühen Kulturwissenschaften: Rilke, Simmel, Cassirer]
  • Elegie und Abschied als Angedenken in der Sprache (Arany, Mörike, Vörösmarty), in: Berliner Beiträge zur Hungarologie 15 (2010). 51-68. Auf Ungarisch in: Irodalomtörténet 2005/1. 54-64.
  • A nyelvi materialitás időbelisége az irodalmi olvasásmódokban. Erdélyi Múzeum LXVII. (2005/1-2.) 38-65. [Die Temporalität der sprachlichen Materialität in den literarischen Lesarten]
  • Szó, jelentés, világ (Vörösmarty későmodern távlatból). Alföld 2005/1. 48-67. [Wort, Bedeutung, Welt. Vörösmarty aus spätmoderner Perspektive.]
  • Hermeneutik des "Ausdruckslosen". Gewalt, Interpretation und deren Mitteilbarkeit bei Benjamin. Gekürzte Fassung: Hermeneutische Blätter 1/2 (2004) (Institut für Hermeneutik & Religionsphilosophie, Theologische Fakultät, Universität Zürich). 47-59. Der ganze Text in: A. Kerekes - N. Pethes (Hg.): Zitat, Archiv, Nachleben. Die Medien bei Walter Benjamin und das Medium Benjamin. Frankfurt a.M.: Peter Lang, 2005. 57-86. Auf Ungarisch in: M. I. Fehér - E. Kulcsár-Szabó (Hg.): Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet. Budapest: Osiris, 2004. 121-146.
  • Mnemotechniken des lyrischen Bildes in der Spätmoderne (Attila József, Benn, Celan). In: E. Kulcsár-Szabó - Cs. Lőrincz - G. T. Molnár (Hg.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 101-120.
  • A nyelvi én és az ismétlés (Trakl - József Attila). [Das sprachliche Ich und die Wiederholung bei Georg Trakl und Attila József]. Filológiai Közlöny 2003/3-4. 148-172.
  • Beírás és átvitel (József Attila: "Költőnk és Kora"). Alföld 2004/4. [Einschreiben und Übertragen bei Attila József]
  • "Enkidu üzenete". Az idegenség az irodalomban: fordítás és interpretáció között. In: G. Bednanincs et al. (Hg.): Identitás és kulturális idegenség. Budapest: Osiris, 2003. 172-198. [Das Fremde in der Literatur: zwischen Übersetzung und Interpretation.]
  • Medialitás és diszkurzus. (Friedrich A. Kittler: Aufschreibesysteme 1800/1900.) In: E. Kulcsár Szabó - P. Szirák (Hg.): Történelem, kultúra, medialitás. Budapest: Balassi, 2003. 156-173. [Medialität und Diskurs. Über das Hauptwerk F.A. Kittlers.]
  • Az "emberi" megkettőződései. Alföld 2003/3. 40-48. In: G. Biczó - N. Kiss (Hg): Antropológia és irodalom. Debrecen: Csokonai, 2003. 175-183. [Die Doppel des "Menschlichen" - Anthropologie und Literatur].
  • A medializálódás poétikája: esztétizmus és kései modernség (Hofmannsthal, Babits, József Attila). In: G. Bednanics - L. Bengi - E. Kulcsár Szabó - M. Szegedy-Maszák (Hg.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest: Osiris, 2003. 317-389. Der erste Teil der Arbeit auf Deutsch in: Berliner Beiträge zur Hungarologie 2002, und: P. Hárs - M. Orosz - W. Müller-Funk (Hg.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. Frankfurt a.M.: Peter Lang, 2003. 160-183. Der ganze Text auf Deutsch in: E. Kulcsár-Szabó - Cs. Lőrincz - G. T. Molnár (Hg.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 192-276. [Poetik der Medialisierung: Ästhetizismus und Spätmoderne]
  • Mediális paradigmák a magyar későmodernségben - Individuum és epitáfium viszonya (Kosztolányi: Halotti beszéd - Szabó Lőrinc: Sírfelirat). Der zweite Teil der Arbeit: Irodalomtörténet 2002/1. 98-117. Die ganze Arbeit in: Á. Petho (Hg.): Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgykörébol. Kolozsvár: Sapientia, 2002. 165-201. [Mediale Paradigmen in der ungarischen Spätmoderne - Das Verhältnis von Epitaph und Individualität]
  • A líra medialitásáról. Kalligram 2002/7-8. 3-29. [Über die Medialität der Lyrik]
  • Líra, kód, intimitás (A szerelmi költészet néhány kérdése Adynál és Szabó Lőrincnél). Alföld 2001/8. 85-98. [Lyrik, Code, Intimität - Fragen der Liebeslyrik bei E. Ady und L. Szabó]
  • Jó Csönd-herceg és a "gyanútlan ág". A travesztív átírás egy példája (Ady-Szabó Lőrinc). Irodalomtudomány 2000/1-2. 141-148. [Travestive Umschreibungen zwischen Endre Ady und Lorinc Szabó]
  • Allegorizáció és "jelcserélgetés" József Attilánál. Lk.k.t. 2000/3-4. 48-59. In: Kabdebó L. et al. (Hg.): Tanulmányok József Attiláról (újraolvasó). Budapest: Anonymus, 2001. 122-141. Gekürzte deutsche Fassung in: Hungarian Studies 15/2 (2001) 255-272. [Allegorisation und Zeichenzirkulation bei Attila József]
  • Médium, név és "a líra lehetősége" (Kovács András Ferenc: J.A. szonettje). In: P. Szirák (Hg.): Vándor szövevény. Az Alföld Stúdió Antológiája. Debrecen: Csokonai, 2001. 34-64. [Medium, Name und "die Möglichkeit der Lyrik"]
  • Kérügma és literalitás. Literatura 1999/4. 416-455. [Kerygma und Literalität]
  • "tücsökzenében új tücsökzene" - Ismétlés, fragmentum és vég Szabó Lőrinc versciklusában. Literatura 1999/3. 274-307. [Wiederholung, Fragment und das Ende im lyrischen Zyklus von Lőrinc Szabó]
  • Az emlékezet mint szöveg - mnemotechnikai szerkezetek József Attila két versében. Alföld 1999/6. 80-92. In: F. Odorics (Hg.): Határon. Szeged, 2002. 141-163. [Das Gedächtnis als Text - mnemotechnische Strukturen bei Attila József]
  • A retorika temporalitása - Az eltévedt lovas mint intertextus. Iskolakultúra 1999/2. 69-81; In: Kabdebó L. et al. (Hg.): Tanulmányok Ady Endréről (újraolvasó). Budapest: Anonymus, 1999. 182-196. [Die Temporalität der Rhetorik - Der verirrte Reiter von E. Ady als Intertext]
  • Olvasás és különbözőség(e) - szöveg és műfaj(ok) viszonya a Tücsökzenében. Literatura 1998/3. 282-311. [Lesen und (seine) Differenzialität - das Verhältnis von Text und Gattung(en) im lyrischen Zyklus Grillenmusik von Lőrinc Szabó]
  • Kánon és az "én" alakzatai (Géczi János: Versek). Théléme 1998/nyár 99-112; In: P. H. Nagy (Hg.): Szöveg-tér-kép (Tanulmányok Géczi János műveiről). Budapest: Orpheusz, 2001. 104-115. [Kanonizität und die Figuren des "Ichs" in der Lyrik von János Géczi]
  • A szignifikáció "törése": alakzat és szövegköziség. Irodalomtörténet 1997/4. 573-595.; In: Kabdebó L. et al. (Hg.): A fordítás és intertextualitás alakzatai. Budapest: Anonymus, 1998. 329-357. [Der "Bruch" der Signifikation: Figur und Intertextualität]
  • Személyiség, világ és nyelv a Sinistra körzetben. NYIT Lapok 1994-1995. 56-61. [Individualität, Welt und Sprache in Ádám Bodors Schutzgebiet Sinistra]

 

Lexikonartikel

  • Sándor Zsigmond Papp – Biogramm&Semmi kis életek. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2014 (online-Version)

  • Ádám Bodor: Verhovina madarai. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2015 (online-Version)

  • Gyula Juhász - Biogramm; Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon (3., völlig neu bearbeitete Auflage, hrsg. von Heinz Ludwig Arnold), Stuttgart/Weimar: J.B. Metzler, 2009, Bd. 8, S. 493-495.
  • Miklós Radnóti - Biogramm; Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 13, S. 443-444.
  • András Sütő - Biogramm; Anyám könnyű álmot ígér. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 15, S. 771-772.
  • Attila József - Biogramm; Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 8, S. 482-486.
  • Mihály Babits - Biogramm; Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 1, S. 763-765.
  • Mihály Babits - Das epische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 1, S. 765-766.
  • Gyula Illyés - Biogramm; Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 8, S. 84-85.

 

Rezensionen

  • Megkülönböztetés nélküli különbségek (Halász Hajnalka: Nyelvi differencia megkülönböztetés és esemény között. Jakobson, Luhmann, Humboldt, Gadamer, Heidegger). [Differenzen ohne Unterscheidung. Rezension über das Buch von Hajnalka Halász] Alföld 2017/3. 91-97.

  • Metapolitika. Nyelvszemlélet és erőszak a modern politikai gondolkodásban (Kulcsár-Szabó Zoltán: A gondolkodás háborúi. Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből) [Metapolitik. Sprachkonzepte und Gewalt im modernen politischen Denken. Rezension über das Buch von Z. Kulcsár-Szabó] Tiszatáj  LXX:(2) 87-91. (2016)

  • Elbeszélés, reflexió, diktátum (Hammer Erika: Das Schweigen zum Klingen bringen. Sprachkrise und poetologische Reflexionen bei Hermann Burger). In: Filológiai Közlöny 2007/3-4. 286-298. [Erzählung, Reflexion, Diktat]
  • Kérügma és nyelvfeledettség (Tolcsvai Nagy Gábor: Pilinszky János) In: Alföld 2003/9. 91-100. [Kerygma und Sprachvergessenheit, über J. Pilinszky]
  • Folytonosság vagy ismétlés? (Bodor Ádám: Az érsek látogatása) In: Alföld 2000/7. 188-196. és Lk.k.t. 2000/1. 56-61. [Kontinuität oder Wiederholung, über Á. Bodor]
  • Otto Pöggeler: Hegels Kritik der Romantik (München 1998). In: Helikon Irodalomtudományi Szemle 2000/1-2. (A romantika tétjei) 228-232.
  • Nyelv, (recepció)történet, olvasás - a kanonizáció folyamataiban (Hozzászólás Szirák Péter Nyelv, történet, képzelet című dolgozatához). In: G. Bednanics - L. Bengi - E. Kulcsár Szabó - M. Szegedy-Maszák (Hrsg.): Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Budapest: Osiris, 2000. 187-193. [Sprache, (Rezeptions)geschichte, Lesen - in Prozessen der Kanonisierung]
  • Lírai "hang" és (újra)olvasás (Kabdebó Lóránt - Menyhért Anna (szerk.): Tanulmányok Szabó Lőrincről). Iskolakultúra 1998/5. 92-99. [Lyrische "Stimme" und (Wieder)lesen, über L. Szabó]
  • Egy életmű olvasatának változása (Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre). Alföld 1997/8. 78-85. [Veränderungen in der Lektüre eines Oeuvres, über I. Oravecz]

 

Übersetzungen (ins Ungarische)

  • Friedrich Kittler: Signal-Rausch-Abstand. In: T. Bónus - P. Kelemen - Gábor T. Molnár (Hrsg.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 2005. 455-474.
  • Hans Robert Jauss: Die Paradigmatik der Geisteswissenschaften im Dialog der Disziplinen. In: T. Bónus - P. Kelemen - Gábor T. Molnár (Hrsg.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 2005. 50-79.
  • Vályi Nagy Ervin: Das dialogische Wesen der Kirche (Dissertation Basel, 1967). Manuskript.
  • Günter Figal: Die Krise der Aufklärung - Freiheitsphilosophie und Nihilismus als geschichtslogische Voraussetzungen der Moderne. Lk.k.t. 2001/2. 2-7.
  • Hans-Georg Gadamer: Der Ort der Poesie im System der Hegelschen Ästhetik und die Frage des Vergangenheitscharakters der Kunst. Lk.k.t. 2000/2. 22-27.
  • Eugenio Coseriu: Der Mensch und seine Sprache. (Übersetzung, Einleitung und Anmerkungen von: Cs.L.). Szép literatúrai ajándék 1998/2-3. 21-38.